Elhagyott földúton találtunk rá, apatikus állapotban, kiszáradva. Öregecske vak, kanocska, aki biztosan nem a saját lábán jutott el odáig. Társa, Juliska vigyázott, rá, védte, nem tágított mellőle. Jancsit hőgutával, kiszáradással kellett kezelnünk, már túl van a nehezén, de a szeme miatt még vár rá néhány vizsgálat, hogy kiderüljön vissza tudjuk-e adni neki a látását.

Juliska, Jancsi védelmezője, barátja. Amikor Jancsi nem bírta tovább a hosszú bolyongást, Juliska hangos sírása vezette nyomra a megtalálót. Öreg barátját mindenhová elkíséri, nem téveszti szem elől. Kiszáradva, élősködőkkel tele találtunk rájuk. A hőgutát sikerült a segítségünkkel legyűrniük, de Juliskának még szüksége van egy több lépcsős emlődaganat műtétre, hogy még sokáig betölthesse a hűséges vakvezető szerepét. Megható az a szeretet és ragaszkodás, amit egymás iránt mutatnak, reméljük, ha Juliska túlesik a műtéteken találunk nekik egy olyan otthont, ahol együtt tölthetik a boldog nyugdíjas éveiket.