Nagyszénáson az idősek otthonába dobták be Theo-t, azt gondolva, hogy ott majd lesz, aki ellássa. Nagyot tévedtek, mert az otthonban sintér hívásával fenyegetőztek. Beteg kutyának nincs helye az udvaron! Pedig szegény Theo nagyon igyekezett beilleszkedni, barátkozni, de nem tűrték őt. Így került Alapítványunk gondozásába, épp az utolsó pillanatban. Teljesen kiszáradva, apatikus állapotban szállítottuk a kórházba. A babézia súlyosbította az amúgy is gyenge, sovány kutya állapotát. Theo-nak nagyon kell a szurkolás, mert hosszadalmas az út a gyógyulásig.